Lépegető henger, fa PRO-SPORT

Az egyensúlyérzék!
Az első érzékszerv, ami a méhen belüli életben kifejlődik, az egyensúlyszerv. A látással is közvetlen kapcsolatban áll.
Nagyon fontos az egyensúlyérzék folyamatos fejlesztése, karbantartása.
Állandóan kificamítja a bokáját? Képtelen egyik lábán megállni anélkül, hogy elesne? Fejlessze egyensúlyát!
Kétségtelen, az egyensúlyérzék fejlesztése gyermekkorunkban alapozódik meg, azonban felnőttkorban sem hanyagolható el.
Jól összerendezett mozgással elkerülhetők a háztartási balesetek, ráadásul az alábbi gyakorlatok elvégzése után testünk-lelkünk felfrissülhet.

Mai életformánk különösen igényli a mozgást. Ellenkező esetben szervezetünkben lerakódnak a salakanyagok, testszerte elmeszesedhetnek az érfalak. Egyensúlyi állapotban megváltozik a szervezet vérellátása, ez hat az anyagcserére, a vegetatív idegrendszerre, a hormonrendszerre tehát az egész test szabályozására.

A koordinált izommozgáshoz az izomrendszert egyensúlyban, edzésben kell tartani. Az idegtónus fokozása hat az izomtónusra, a keletkező vérbőség a keringési rendszert javítja. Ha nem megfelelő az izomtónusunk, rossz a vérkeringésünk, ennek gyakori következményei a végtagfájdalom és különféle mozgászavarok. Ettől pedig rossz lehet a közérzetünk.

Kutatók megfigyelték, hogy a figyelemzavar szoros összefüggésben van az egyensúlyrendszerrel. A jól mozgó ember nem szédül, elkerülheti a háztartási baleseteket, könnyebben teljesít a munkahelyén vagy az iskolában, mivel szellemileg is frissebb. Kísérletekkel igazolták: a kisgyerekeknek nemcsak az észjárásuk fürge, ezzel együtt a fejmozgásuk is intenzívebb, mint a felnőtteké. Egyszerű a magyarázat: a mozgástól jobb az agy érellátása, ez pedig fokozza a szellemi teljesítőképességet.

Sok felnőtt főleg negyvenen túl szeretné, ha több dologra futná energiájából, teljesítőképességéből. Alábbi tornánkkal ez is elérhető.

Az egyensúlyérzék fejlesztésére szolgáló gyakorlatok két nagy csoportját különböztetjük meg: dinamikus és statikus mozgássorokat. Az előbbibe tartoznak a forgások, futások, pörgések, nagyobb teret igénylő helyváltoztató mozgások. Az utóbbiak közé pedig az úgynevezett tartásos gyakorlatok, amikor egy pozíciót kell hosszabb ideig tartani, így a tornához kisebb tér is elegendő.

Lehetőleg reggel tornázzunk, így egész napra garantált a jó közérzetünk, frissességünk. Ruhánk legyen kényelmes, szükség esetén lazítható. Naponta tíz percet érdemes rászánni a tornára, amelyet célszerű változatosan összeállítani. Az itt leírt gyakorlatok előtt feltétlenül melegítsünk be, ennek az a célja, hogy pulzusszámunk megemelkedjen. Fussunk helyben, szökdeljünk, csináljunk néhány lábemelést, fejkörzést. A megadott feladatsor végén pedig ne feledkezzünk meg a levezetésről, erre kiválóak a légző gyakorlatok.
Neked van gimnasztika labdád? Gondoltál már arra, milyen sokrétűen játszhatna vele gyermeked?
Az egyensúlyérzék és a testtartási reflexek fejlesztésére is kiválóan alkalmas, 5-6 hónapos kortól minden életkorban.
A lépegető henger, gólyaláb, háromkerekű, futóbicikli, billenő lap és társai (oldalunkon ezek a termékek megtalálhatóak!)széles lehetőséget kínálnak lábbal történő haladásra a különböző korú gyerekeknek.
Csúszda, mászókák, kötéllétra, gyűrűhinta, ugrókötél – egytől-egyig mind vonzó eszköz, ami a mozgáson keresztüli képességfejlődés alapja.
Ha felkínáljuk a lehetőséget, kritikától és erősködéstől mentes örömteli játékra invitáljuk gyermekeinket, bizonyosak lehetünk abban, hogy nem lesz szükség vontatókötélre, ami a tévé elől elrángatja. A természet is számos lehetőséget kínál: fára csimpaszkodni, kidőlt faágon lépegetni, köveken egyensúlyozni, fűben-hóban- domboldalon hemperegni vidám dolog. Legyen játszóruha, amire nem kell vigyázni, és kapjon tőlünk valódi érdeklődést, odaadó figyelmet, biztatást, hogy kedve legyen kipróbálni mindazt, amit lehet és érdemes.